Erdész, vadász - Bocskai öltöny - Újlaki Magyar Díszviselet

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:


Walden,vadász öltönyök
Az erdész akadémikusoknak egyenruha viselését a miniszter 1882-ben engedélyezte az 1881-ben elrendelt államerdészet egyenruha szabályzata szerint.
. A szolgálati ruhából alakult ki a köznapi viseletnek számító walden. Özbarna színü anyagból készült. A derékba szabott rövid zubbonyt, amely hátul fel volt hasítva, öt erdészgomb díszítette. Álló gallérja, vállmagasítása, ujjvégei sötétzöld bársonyból készültek. A hajtókás mellzsebeket a késöbbiek során elhagyták a kabátról. A waldenhez fekete nadrágot, fekete cipöt vagy csizmát viseltek. Az elrendelt féldísz illetve díszruhából kisebb átalakulással lett az erdész hallgatók ünnepi öltözete. Sötét palackzöld vagy fekete színben készült hét meneteles makkos végü aranyszínü sújtással a mell részen, vitézkötéssel az ujjakon és a háton. A gallért a waldenen és az atillán is az erdészcsillagként ismert tölgylevélcsokor díszítette. A díszöltözetnek számító atillához Selmecen az egyenruha rendelet szerinti erdészsapkát viselték, a homlokára hímzett koronával. Késöbb Sopronban már az általános fekete tiszticsákót hordták. Nadrágként hajtóka nélküli pantallót hordak hozzá zöld szegélyvarrással, vagy vitézkötéses oldalzsinórozott szük magyar nadrágot és fekete magyar csizmával.

Az egyenruhákat 1951-ben betiltották, de 1971-ben az erdészek a waldent szavazták meg hivatalos viseletnek.
A waldent más szakok is egyenruhának tekintik, a fások paszománya fekete, a geodétáké kék. Az egyenruhák bal karján gyakran látható egy bársonyból készült pajzs.
A rajta lévö arany csíkok jelzik a sikeres és a sikertelen félévek számát.

A diákoknak a mindennapi élet során megkopott, elhasználódott az egyenruhájuk. Mivel másikra nem nagyon volt pénzük, ezért foltokat varrtak rá; eleinte a ruhával megegyezö színü vagy egyszínü foltokat. Aztán fokozatosan kialakultak a színes, mókás feliratokat, rajzokat ábrázoló foltok. Ezeket a foltokat csak lányok varrhatták fel az egyenruhára, illetve a fiúsított lányoknak a fiúk is felvarrhatták. Régebben nem volt szokás hogy lányok járjanak az Akadémiára, de amióta a női nem is megjelent, a keresztelés elött fiúsítani kell öket. A folt lehetett évfolyamjelvény, alias név, nótacím stb. A legrangosabb folt a „tempus” folt volt (piros szívbe arany zsinórral hímzett tempus szó). Akinek ezt a menyasszonya vagy jegyese készítette, akkor arról mindenki tudta, hogy foglalt.

 
Copyright 2016. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz